Sok önismereti folyamat kezdődik azzal a felütéssel, hogy segítségre van szükségem, de nem tudom pontosan mi a bajom! És ez így teljesen rendben van. Jelen cikkemmel azt a tévhitet szeretném eloszlatni, mely sok emberben él még mindig és így hangzik: „Nem elég azt éreznem, hogy segítségre van szükségem, hanem a szakember keresés előtt már tudnom kell, hogy mi a bajom, milyen elakadások jellemzik az állapotomat, valamint azt, hogy pontosan milyen szakembernek pontosan miben kérem a segítségét!”

Hát nem így van! A segítségkérés márpedig akkor is rendben van, ha nem tudjuk pontosan, miért is van szükségünk segítségre. De nézzük, hogy mit is értek ezalatt.

A segítségkérés rendben van bármilyen indokkal

Sokan számoltok be arról, hogy elakadtok, amikor nem tudjátok pontosan megfogalmazni, hogy mi is a problémátok, ezért olyankor nem mertek felkeresni egy szakembert. Hiszen „Mit is mondhatnék neki, ha még magam sem tudom, mi a bajom?” Ilyenkor mindig nagyon elszomorodom, hiszen azt érzem, hogy milyen sok ember marad egyedül a problémájával, vagy nehéz helyzetével egy újabb tabu miatt!

Ezért is döntöttem el, hogy ha egyszer billentyűzetet ragadok, az egyik első cikkem biztosan erről a témáról fog szólni. Hiszen vallom, hogy rengeteg előnyünk származik abból, ha pontosan tudjuk, milyen problémánkat szeretnénk megoldani és mihez keresünk segítőt. Annyira, hogy egy cikket is írtam róla „Gyorsítósáv a lelki egyensúly felé, spórolj időt és pénzt 3 lépésben!” címmel. Azonban ezekben az esetekben az egyedül, otthon, vagy kisebb segítséggel is átgondolható részletekre gondolok, például arra, hogy hol is tartok én most az utamon.

Mi az, amit egyedül még meg tudok csinálni és melyik ponttól esne jól, ha nem egyedül lennék, hanem lenne mellettem valaki? Milyen jellegű támogatás, vagy segítség esne majd azon a ponton jól? Csoportos? Esetleg egyéni támogatás? Ezek mind-mind olyan kérdések, melyeken egymagunk, vagy a barátunk, párunk segítségét kérve végig tudunk menni annak érdekében, hogy a helyzetünkhöz leginkább passzoló szakembert találjuk meg.

Gőzöm sincs mi a bajom, de segítségre van szükségem

Egészen más dolog azonban az, ha nem tudjuk, pontosan mivel is van dolgunk. Gyakorta megesik, nem kell megijedni az ilyen helyzetektől sem. Ezt a másik oldalt is megmutatom a „1000 és 1 probléma, amivel felkereshetsz egy segítő szakembert” című írásomban, ahol rávilágítok arra, hogy az elakadás az akkor is elakadás, ha nem tudjuk pontosan miben is akadtunk el, vagy miért! Ez is egy nagyszerű kezdőmondat egy pszichológus vagy coach rendelőjében.

A pandémia pszichés terhei

Vagyis az is egy nagyszerű indulás egy önismereti úton, ha csak annyit érzünk, hogy valamin változtatnánk, valami már nem jó úgy, ahogy van, valami szorít. Csak hogy egy időben sajnos még közeli és szerintem sokaknak nagyon ismerős példát hozzak: nemrég átestünk egy világjárványon, ami nemcsak a testi, de a pszichés jóllétünket is komolyan megingatta.

Ezekben az időszakokban (vagy sokkal inkább utána) rengeteg ember érezte (vagy talán érzi még mindig) magát furcsán szorongónak, bizalmatlannak, esetleg magányosnak, mégis visszahúzódónak. Sokféle jelzőt tudnék ide beilleszteni és még annál is több történetet tudnék mesélni- de ezen a ponton mindenkire rábízom, hogy pörgesse végig a saját és szerettei történeteit és pszichés terheit, valamint remélhetőleg az azóta történt valamilyen szintű lazulást, javulást és feloldódást. (Ha ez a feloldódás nem történt meg valamilyen szinten, itt az idő ebben tényleg támogatást kérni!). Én inkább egy közös szálat emelnék ki ezekből a történetekből: egy teljesen váratlan és félelemmel telített helyzetbe való belecsöppenésünket, a kitartásunk és türelmünk végletekig való feszítését és az eszköztelenséget, amit szerintem mind megéltünk.

Ezek a szavak bár nagyon erősek, mégsem írják le teljeskörűleg azt a rengeteg mindent, amit akkoriban átéltünk.  Mivel mind más alapbeállítódással rendelkezünk, mind más élethelyzetben voltunk és más-más megküzdési mintázattal rendelkezünk (napestig sorolhatnám, hogy miben különbözünk még, ami a helyzet kezelése és feldolgozása kapcsán kiemelten fontos), ezért mindenki máshogy élte meg a Covid okozta helyzetet és máshogy vészelte át és dolgozta fel az általa létrejött változásokat. Lassan talán érthetővé válik, hogy miért ezt a példát hoztam fel. Hiszen nemcsak maga a Covid vírus volt új az emberiségnek, hanem egy ekkora vészhelyzetre és annak a pszichés túlvészelésére sem volt megfelelő megoldókulcs a kezünkben. Mindenki legjobb tudása szerint próbálta túlvészelni, mégis folyton változó idegállapotban voltak az emberek- hosszú ideig.

Volt aki feszültnek, magányosnak, tehetetlennek érezte magát, de rengetegen reménytelennek, kiszámíthatatlannak, esetleg kilátástalannak élték meg azt az időszakot. Voltak olyanok is, akik csak azt érezték, hogy baj van, de nem tudták megfogalmazni, hogy pontosan mit éreznek. Sőt, olyanok is voltak, akik egyik pillanatról a másikra képtelenné váltak a mindennapi életük folytatására és kényszerpihenőt kellett kivenniük, hogy feldolgozzák, ami velük és körülöttük történik. Most természetesen csakis és kizárólag pszichés szempontból beszélek a járvány időszakáról, azügyben is csak nagyon címszavakban szólalok most meg. Nem célom a teljeskörű elemzése a helyzetnek sem egészségügyi, sem társadalmi, sem politikai szempontból és a pszichés vonatkozást is csak a fenti példámhoz mérten fejtem ki.

A lényeg, amit mondani szeretnék az, hogy nagyon sok ember veszítette el a talajt a lába alól ebben az időszakban, mivel nem tudtuk, hogy ezt a helyzetet hogyan kell megoldani, de még azt sem, hogyan kell körülbelül jól csinálni. Dehát éppen ezt éli meg az ember stressz alatt, vagy trauma hatására, nemde? Nincs szükség egy világjárványra ahhoz, hogy bizonytalanságot, kilátástalanságot, eszköztelenséget éljünk meg. Ezek az érzések felbukkanhatnak egy egyszerű kedd délután is! Ezzel persze nem lebecsülni akarom a Covid okozta stresszt! Mindössze azt akarom megmutatni, hogy a stressz, a feszültség, a trauma máshonnan is származhat, és azt sem kell alábecsülnünk!

Lelki elakadások világjárvány nélkül

Persze, ha egy világjárványról van szó, amit mindenki érzékelt, amiről sokat beszéltünk, amivel tele voltak a hírek- könnyebb elfogadnunk, hogy mennyire átláthatatlan és ismeretlen helyzetet teremtett körénk. Talán még azt is könnyebb elfogadnunk, hogy szorulhatunk lelki segítségre még akkoris, ha pontosan nem is tudjuk mi a bajunk. Elfogadtuk, hogy az is segítségkérés, ha csak annyit tudunk, hogy nem bírjuk egymagunk, de nem tudjuk egyelőre, hogy miben is számítunk segítő kézre. Akkor miért nem tudjuk ugyanezt járványtól függetlenül elfogadni? Miért nem látjuk, hogy egyeseket (akár mi magunkat is) érhetnek egy járványmentes időszakban is olyan külső és belső hatások, melyek ilyen állapothoz vezetnek. Amikor csupán annyit érzünk, hogy segítségre van szükségünk, de nem tudjuk pontosan, hogy miért, vagy miben.

Arra kérek mindenkit, hogy a sok nehézség, veszteség és hátrány ellenére, néhány dolgot tanuljunk is ebből a világjárványból! Az egyik legyen az, hogy a lelki dolgok néha nagyon bonyolultak és összetettek. Hogy nem csak egy világjárvány, hanem egy egyszerű boldognak tűnő élet is átváltozhat kiszámíthatatlan és átláthatatlan helyzetté. Hiszen gondoljunk csak bele: Ezt is először csináljuk! Én legalábbis esküszöm először élem meg ezt a mai napot, annak minden egyes szépségével és kihívásával együtt!

Vagyis igenis adódhatnak egy normál, hétköznapi életben is jószerivel olyan helyzetek, amikre nem vagyunk felkészülve, amit nem láttunk előre, amire nem tudjuk a választ. Ami esetleg szorongással, vagy egyszerűen csak kérdésekkel áraszt el bennünket. Amikor úgy érezzük, összecsapnak a hullámok a fejünk felett és nem tudjuk, mire is lenne szükségünk, vagy hogy mi is a baj pontosan. Nincs szükség egy világjárványra ahhoz, hogy lelki értelemben nehéz, ismeretlen, esetleg megfoghatatlannak tűnő helyzetben találjuk magunkat.

Jó kezdőmondatok egy pszichológus rendelőjében

Mondandóm lénye tehát, hogy fogadjuk el, hogy néha nem tudjuk mi a baj pontosan, hogy miben is van szükségünk segítségre, hogy ki is az pontosan, aki segíteni tud nekünk. Ez így teljesen rendben van! A lényeg, hogy kérjünk segítséget, ha úgy érezzük, arra van szükségünk. Ne akarjunk mindig mindent egyedül megoldani.  

Én a pszichológiai praxisomban rengetegszer elmondom azt a frázist, hogy az is egy megoldásra váró helyzet, ha nem tudod, mit is akarsz megoldani, csak érzed valaminek a feszítését. Az is egy nagyszerű kezdete egy segítővel való kapcsolatnak, hogy nem úgy érzed magad, ahogy szeretnéd és éppen abban kérnéd a támogatását, hogy segítsen felgöngyölíteni az okokat és az esetleges megoldásokat.

Nagyszerű és startpisztoly szerű dördüléssel tud járni, ha pontos helyzettel keresünk fel egy coachot. Egy jó szakemberrel ilyenkor tényleg úgy lehet nekiindulni a közös munkának, mintha a futópályán lennénk. Gyors és nagyszerű sikereket lehet elérni együtt, győzedelmes célba érések várhatóak. Imádom az ilyen közös munkákat, szívesen fürdőzöm ilyenkor klienseim pozitív rezgésében, boldogságában és nagyon nagy szeretettel követem nyomon sikereiket és álmaik elérését!

A szakember keresés igénye

Engedjük meg magunknak azonban azokat az élethelyzeteket is, amikor nem tudjuk pontosan, hogy mi a célunk, hogy miben szeretnénk, ha támogatnának. Keressünk egy olyan szakembert, akiben megbízunk, akivel közös hangot beszélünk, aki előtt meg tudunk nyílni. Javaslom, hogy menjünk végig a „7 szempont a legjobb segítő szakember kiválasztásához” című cikkemben említett szempontrendszeren a segítő kiválasztása kapcsán, azonban ha megtaláltuk a magunk segítőjét, bízzunk a folyamatban!

Bízzunk benne, hogy ha csoportélményre vágytunk, nem a véletlen hajtott minket valami csoportba. Ha egyéni konzultáció felé húzott a szívünk, az sem lehetett véletlen. Ha pedig otthon, egyedül szeretnél elindulni, akkor szeretettel ajánlom blogomat, ahol sok olyan cikket találhatsz, amik segíthetnek továbbjutni a neked megfelelő irányba.

Végezetül hadd hangosítsam ki még egyszer a legfontosabb gondolatomat: Nem kell egyedül maradnunk a nehéz helyzetünkkel csak azért, mert nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi is a problémánk! Bízzunk meg az alaposan kiválasztott szakemberben, hogy tenni fogja a dolgát és segít nekünk képbe kerülni önmagunk aktuális állapotával és a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban!

Sok sikert kívánok a választáshoz és mindenkinek a saját útján való haladáshoz!

Ha szívesen hallanád Alíz hangját, hallgasd meg, hogy mit gondol az önismeret életünkben betöltött szerepéről a Nők az úton erről szóló adásában!