Egy irodalomterapeuta 3 legfontosabb trükkje

Te is elgondolkoztál már azon, hogy vajon mit csinál egy irodalomterapeuta, amitől ilyen jól működik ez a módszer? Mik lehetnek azok a technikák, fogások, melyeket használnak az erre kiképzett szakemberek, amikor irodalomterápiás csoportot tartanak? Milyen trükköket vetnek be annak érdekében, hogy egy rakás egymásnak idegen emberből és egy halom könyvből egy jólműködő önismereti folyamat kerekedjen ki?

Ha téged is foglalkoztat ez a téma, olvasd el, hogy mi az a 3 legjobb trükk, melyet semelyik biblioterapeuta sem hagyhat ki a tárházából. Olyan általánosan jól működő módszereket gyűjtöttem most össze, melyeket akár kezdő szakemberek is sikeresen alkalmazhatnak, valamint függetlenek az irodalomterapeuta alapvégzettségétől.  De ismét kezdjük a legelején! 

Ki az az irodalomterapeuta? 

A szövegeken túl az irodalomterapeuta gazdag tárházzal rendelkezik önismeret-fejlesztő gyakorlatokból, melyeket a meghirdetett tematika alapján állít össze. Ezen kívül beható ismeretei vannak a csoportdinamikáról és az emberi psziché jellemzőiről. Ez teszi képessé arra, hogy a csoportfolyamatokat megfelelően terelje és a résztvevők lelki épségére, valamint személyiségfejlesztésére is kellő figyelmet fordíthasson. Mindezt persze saját alapvégzettségének megfelelő kompetenciahatárok mentén, de erről nemsokára bővebben szót ejtek. 

irodalomterapeuta

Ki lehet biblioterapeuta?

Képzésenként változik, hogy milyen bemeneti követelményt írnak elő- tudtommal abban még megegyezés van az országban, hogy valamely egyetemi bölcsész végzettség szükséges a jelentkezéshez. Ezáltal nagyon sok pedagógiai-, könyvtári-, mentálhigiénés-, irodalomtudományi- területen tevékenykedő ember építi be eszköztárába a módszert. Ennek hála az irodalomterápia mind szélesebb társadalmi rétegekhez, korosztályokhoz tud eljutni. Egészen máshogy nyúlnak a szövegekhez az eredendően más-más szakterületről érkező szakemberek, aminek pedig a csoportfolyamatok sokszínűségét köszönhetjük. 

Minden képzőhely azt az elvet vallja, hogy minden képződő személy alapvégzettségének és kompetenciájának megfelelő módon dolgozhat a megszerzett végzettségével. Így a különféle alapvégzettségű biblioterapeuták vezetésével más- más megközelítésű és mélységű csoportélményre számíthatunk. Mivel én pszichológus alapvégzetséggel rendelkezem, valamint több, mint 10éves tapasztalattal rendelkezem tanácsadó szakpszichológusi és coaching magánpraxisom vezetésében, ezért én ezeket a már meglévő kompetenciáimat egészítettem ki az irodalomterápiás végzettségemmel. Ez egyben azt is jelenti, hogy írásaimban pszichológus által vezetett irodalomterápiáról írok, más alapvégzettséggel rendelkező biblioterapeuták csoportjainak hatásmechanizmusai ettől eltérők lehetnek.

A saját módszeremről már több helyen is írtam a weblapomon és a social media felületeimen- tanácsadó szakpszichológusi, coach és személyiségfejlesztő tréneri gyökereim adják a módszertanom alapját, mindezeket a tapasztalataimat szervesen integrálom az irodalomterápiás csoportfolyamatomban is. Ezért a hozzám fordulók minden esetben egy komplex, a Legjobbénjükkel való kapcsolatot erősítő, mély folyamattal fognak találkozni. Mindez pedig az alapvégzettségeim talaján megvalósuló, irodalomterápiás elemeket használó személyiségfejlesztő terápiás módszertant jelent.

Ha bővebben olvasnál a Legjobbén koncepcióról akkor akkor itt megteheted, ha pedig a végzettségeimről és módszertanomról tudnál meg többet akkor KATT ide.

Hol képződnek a legszuperebb biblioterapeuták? 

Maga a biblioterápiás szolgáltatás a ’70-es évektől van jelen hazánkban, de a képzés elterjedése csak később kezdődött meg Hász Erzsébet vezetésével. Azóta a képzőhelyek száma meggyarapodott, mely előnyöket és hátrányokat is hozott magával. Előnye, hogy terjed ennek a nagyszerű módszertannak a híre és egyre több, általam is nagyra tartott szakember képezi magát tovább ebbe az irányba, így egyre több kiváló segítő tevékenykedik ezen a területen.

Ugyanez azonban hátulütőket is hordoz magában, hiszen az egyre gyarapodó képzések nem minden esetben tudják megtartani a kiváló szakemberek képzéséhez szükséges színvonalat. Mint fentebb említettem képzőhelyenként változik a bemeneti követelmény, vagy a bekerülési feltételrendszer (van, ahol felvételi eljárás során lehet bekerülni, van azonban olyan hely is, ahol a képzés kifizetését követően automatikus a helybiztosítás), valamint a képzési rend és az oktató gárda is eltérő. Így mindig tájékozódjunk, hogy az általunk választott segítő milyen alap és ráépülő végzettségekkel rendelkezik. 

Mivel nem tudom cikkemet olyan gyorsan frissíteni, amilyen gyorsan változnak ezek a lehetőségek és paraméterek, annyit tudok csak mondani, hogy van egy olyan ember ma Magyarországon, akinek a neve garancia a magas színvonalra, ő pedig Dr. Béres Judit. Jómagam is Juditnál képződtem és tartom azóta is magamat ahhoz, hogy bárki érdeklődik tőlem képződési lehetőségekről, az ő nevét továbbítom felé. Judit bármilyen képzési tematikát is rak össze, bárhol is oktat, biztosak lehetünk benne, hogy nem hagy kívánnivalót maga után a program! Szeretettel ajánlom hát minden képződni vágyónak az ő nevével fémjelzett lehetőségeket! Juditot pedig ITT találjátok.

3 trükk

Mi is az a bizonyos 3 trükk? 

Most, hogy már tudjuk, hogy kik lehetnek irodalomterapeuták és hogy hogyan is dolgoznak, nézzük meg, hogy milyen trükköket alkalmazhatnak annak érdekében, hogy szuper kis csoportokat tudjanak tartani a hozzájuk fordulóknak. Olyan tippeket és trükköket osztok most meg, amik nem kötelező jellegűek (erről is írok majd részletesebben), de nagyban hozzásegítik a jólműködő, zökkenőmentes és élménydús csoportfolyamatok megszületését. A célja tehát ennek a gyűjtésnek, hogy megosszam, hogyan lehet minél biztosabban szuper csoportokat létrehozni. Mint már említettem, olyan tippeket szedtem össze, melyek minden biblioterapeutának hasznosak lehetnek, alapvégzettségtől és korábbi gyakorlattól függetlenül. 

Neked pedig kedves leendő csoporttag azt kívánom, hogy mindezek a szuper trükkök észrevétlenek maradjanak. Csak azt érzékeld hatásukra, hogy otthonosan érzed magad a csoportfolyamatban és éppen azt kapod tőle, amiért érkeztél! Mert ez azt fogja jelenteni, hogy tényleg jó kis praktikák!

1.-SZÉPIRODALMI SZÖVEG: 

Az első trükk a szövegek kiválasztásában rejlik. Bár a biblioterápia szabad kezet ad a felhasznált írások használata terén, alapos utánajárás szükséges a megfelelő szövegek csatasorba állításához és persze alapos indoklás is- még akkoris, ha a kiválasztási folyamat csak magunkon belül zajlik. Bár dolgozhatunk sms részletekkel, plakátszövegekkel, facebook-bejegyzésekkel, vagy futószalagon születő erotikus-szerelmes regények párbeszédeivel is- ennek mégis többszöri megfontolását javasolnám. Jómagam is dolgoztam már kifejezetten meghökkentő szövegekkel, melyek távol álltak a magasirodalomtól, annak azonban nyomós oka volt és tökéletesen illeszkedett a koncepciómba.

szépirodalmi szöveg

Összességében azt mondanám, hogy a csoportunkba érkező, számunkra egyelőre idegen emberek nagyobb valószínűséggel fognak terápiás értelemben jobban reagálni a minőségi szövegekre, mint a nem minőségiekre. Ezért az első és legjobb trükkünk, ha minőségi szövegeket válogatunk! Válasszunk tehát jó szövegeket! Rendben, de ez mit is jelent pontosan? Ha a terapeuta rétegzett, többféle jelentéstartalmat hordozó szépirodalmi szövegeket választ, biztosan megfelelő alapot biztosít a résztvevőknek ahhoz, hogy minőségi kapcsolódást éljenek meg a szövegekkel.

Mindez arra sarkallja a csoportot, hogy jobban beleéljék magukat és nagyobb valószínűséggel vonatkoztassák magukra az elhangzottakat. A szépirodalmi szövegek közt a kevesebb gyakorlattal rendelkező biblioterapeuták is kisebb valószínűséggel nyúlnak mellé, így növelve az esélyét, hogy terápiás szempontból jó minőségű szövegeket vigyenek a csoportra. 

A szépirodalmi művek esetében kisebb a kockázata annak, hogy megmondó stílusú, szájbarágós, vagy esztétikai szempontból kifogásolható, minőségben gyenge szöveg kerül a csoportfolyamatba. A rétegzettség pedig lehetővé teszi az érzelmek mélyebb átélését, a finomabb rétegekkel való kapcsolódást. Összességében a minőségi, szépirodalmi szövegválasztással a csoportvezető megfelelő alapot biztosíthat az önismereti elmélyülésre és nagyszerűen előkészítheti az önismeret-fejlesztő gyakorlatok helyét a folyamatban. 

Kedves leendő csoporttag, mit gondolsz minderről? Egyetértesz velem? Volt már jó tapasztalatod szépirodalmi szövegválasztással? Esetleg találkoztál már silány, rossz minőségű írásokkal, melyeknek nem éreznéd helyét egy irodalomterápiás csoportban? Te vajon milyen típusú szövegek kapcsán tudsz jobban megnyílni és elindulni egy önismereti utazáson? 

2.-ÖNISMERETI GYAKORLATOK

A második trükkünk a gyakorlatok kiválasztásában rejlik Az irodalomterápia nemcsak olvasás, hanem irányított feldolgozása a terápiás szövegnek, mely az irodalomterapeuta által kreált, vagy hozott gyakorlatok segítségével történik. Bár ebben is teljesen szabad kezünk van, a feldolgozás minőségét bizony erősen befolyásolja a gyakorlatok minősége. 

Emlékszem, amikor még pályakezdő voltam, mindig azt hittem, hogy a nagyon jól strukturált, kellőképpen elmagyarázott (aka szájbarágós) feladatismertetések a nyerők. Azt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül. Bár szerencsére már szereztem egy akkora rutint a csoportvezetésben és az önismereti gyakorlatok levezénylésében (akár csoportos, akár egyéni terepen), hogy pontosan érzem, hogy kinek mennyit kell magyarázni és mikor kell háttérbe húzódnom.

önismereti gyakorlatok

De azt hiszem, hogy mindannyian rendelkezünk olyan csoportélményekkel, amikor nem a megfelelő gyakorlatot kaptuk, vagy annak egyéb vonatkozásaival nem voltunk elégedettek. Én vissza tudok például emlékezni egy trénerre, aki azt gondolhatta, hogy minél több gyakorlatot kap a résztvevő egy csoportalkalom során, annál biztosabban halad előre. Hát én az első 10 percben veszítettem el a fonalat a feladatok sűrűsödő erdejében- azóta már a ’kevesebb több’ elvet is nagyon adom! 

Szóval fontos a tálalás, a darabszám és a minőség. De mitől is lesz egy önismereti gyakorlat jó? Én elég nagy szabadságot adok magamnak ebben a tekintetben és az esetek többségében én találom ki a csoportokra hozott gyakorlatokat- erre azonban csak akkor buzdítok bárkit, ha nagy gyakorlatot szerzett már benne.

Jómagam évekig dolgoztam egy cégnél, aki gyerekeknek állított össze életre nevelő tematikus tréning sorozatokat. Én voltam a 40 fős pszichológus gárda szakmai vezetője. A mi munkánk első körben abból állt, hogy összeállítottuk a gyerekeknek a tréningeket. Majd a második lépcsőben kiképeztünk teljesen laikus embereket arra, hogy ezeket a tréningeket meg tudják tartani minőségi módon.

Ehhez egy teljes kiválasztási rendszert és képzési struktúrát mi építettünk ki. A gyerekek moduljaihoz igazodva tréneltük a felnőtt tréner jelölteket arra, hogy ne csak átvegyék a feladatokat, hanem megfelelően értsék is őket és érzékeljék a gyerekek rezdüléseit, reakcióit. Ezek alapján pedig kreatívan, de szakmailag megalapozottan tudjanak változtatásokat eszközölni a gyakorlatokban, a sorrendben, a szünetekben,  vagy akár az egész alkalomban. Behatóan meg kellett velük ismertetnünk az emberi lelkivilágot, az önismeret folyamatát, a csoportdinamikát és bizony a pszichés elakadások témakörét is. 

A teljes felnőttképzési rendszer, annak minden elméleti anyagával együtt nálam futott össze. Én voltam felelős a gyakorlatokért is, hiszen én ellenőriztem, hogy szakmai tekintetben mind a megfogalmazásuk (khm… a fentebb említett tálalás és elmagyarázás kérdése ugye….) mind pedig az önismereti útban betöltött helye és szerepe tekintetében megfelelően érvényesüljenek. Ha arra volt szükség egy megbeszélésen, akár 10 új ötlettel álltam elő egy feladat lecserélése kapcsán, ha pedig másra, akkor pontos indoklással ellátva elmagyaráztam a pszichológus kollégáknak, hogy hol és milyen változtatásokat eszközöljenek a gyakorlatokban.

Nem mondom, hogy egyszerű munka volt, hiszen több száz gyakorlatot találtunk ki, majd cserélgettük, írtuk át őket, szabtuk a megfelelő nyelvezetre és szakmailag addig variáltuk, míg az éppen megfelelő tréning megfelelő pontjára illeszkedett. Pszichológiai szempontból pedig validálnom kellett, hogy éppen azt a funkciót tölti-e be, melyet be kell töltenie a folyamat adott pontján. 

Ezek alatt az évek alatt azonban rengeteget tanultam arról, hogy milyen is egy jó gyakorlat. Arról, hogy egy folyamat aktuális pontján konkrétan tudjam körvonalazni, milyen megértésre, vagy fejlesztésre van szükség. Arról, hogy arra a pontra milyen mélységű, hosszúságú és erősségű gyakorlat illik. Arról, hogy ezek a gyakorlatok pontosan hogyan hatnak és mi lehet az eredményük, mire van utánuk szükség. Merre lehet elkanyarodni őket követve és mennyi lelki munka is fér bele egy adott alkalomba, hogy épp úgy érezze magát a csoportról távozó ember, ahogy szeretnénk hogy érezze. 

Egy szónak is száz a vége: minden trénernek, irodalomterapeutának csak akkor javaslom az improvizálást, vagy a saját gyakorlatok írását, ha tényleg biztos kézzel fogja azt a tollat! Minden egyéb esetben menjen el egy szuper képzésre (nem véletlen írtam erről a cikkem elején) és tanulja meg a profiktól. A jó gyakorlat egy kincs, nem lehet eléggé megbecsülni őket. Tanulj meg és gyakorolj be minél több szuper önismereti gyakorlatot, hogy amikor elérkezik az ideje, tele legyen a fejed lehetőségekkel és tudj választani.  

Irodalomterápiás szempontból ugyanazt tudom elmondani a jó gyakorlatról, amit bármely más terápiás terület kapcsán tenném. Fontos, hogy megfelelően illeszkedjen a terápia ívébe, minden résztvevőnek aktuális legyen. Ne legyen túl hosszú, túl bonyolult és ne legyen túl sok. Legyünk elég alaposak, érthetőek és adjunk rá elegendő időt. Értsük, hogy mit miért csinálunk, de minderről ne beszéljünk, csak engedjük hatni a feladatokat. Közben pedig figyeljünk az egyénekre és a csoportdinamikára is! Érezzük a csoportot. 

Kedves leendő csoporttag, mit gondolsz ezekről? Egyetértesz velem? Volt már jó tapasztalatod önismereti gyakorlatokkal? Esetleg találkoztál már túlmagyarázott, vagy nem érthetően átadott gyakorlattal? Esetleg te is sokalltál, vagy keveseltél feladatokat az elmélet javára, vagy kárára? Neked mi a fontos egy önismereti gyakorlattal kapcsolatban?

3.-RUGALMASSÁG: 

Végül pedig elérkeztünk a legfontosabb trükkhöz, amely a megfelelő szakmaisággal alátámasztott rugalmasság. Egy jó terapeuta érzi a csoportot és ha arra van adott pillanatban szükség, akkor elengedi az összes tervet, melyet a fejében szőtt az aznapi alkalommal kapcsolatban. 

Igen, jól olvasod, kedves olvasó! Ez bizony gyakran megesik. Néha az egész tervet el kell tudnunk engedni, ha a csoport másfelé megy. Ez egyfajta alázat a tagok, a csoport és a folyamat felé. 

Mert bármennyire is jók a művek, melyeket otthon, egyedül a négy fal között kiválasztottunk, lehetséges, hogy ma a csoport nem arra kanyarodik, amerre ezek a művek indulnának. Valamint az is lehet, hogy szuper begyakorolt, általában jól működő feladatokat hozunk az alkalomra, de a csoport máshol van. Lehet ez egy aktuálisan felbukkanó téma (esetleg nehéz téma is), vagy egy csoporttag aznapi állapota, egy parázs vita, vagy egy kellemes beszélgetési szál. Bármi megeshet. 

rugalmasság

Nekünk azonban két dolgunk van: beváltani a csoportalkalomhoz fűzött reményeket (ezek a remények rugalmasak és alakíthatóak legyenek), valamint a csoport természetes alakulásának lekövetése. 

Pontos mérőszámokkal nem szolgálhatok, hiszen minden attól függ, hogy az adott alkalom milyen jellemzőkkel bír. (pl.: ha utolsó alkalom, ott a lezárás egy fontos elvárás, ami nem alakítható). Sok minden függ a csoport összetételétől (ismerjük, vagy nem ismerjük a tagokat és az ő dinamikájukat), valamint sokat nyom a latba, hogy milyen a csoport struktúrája (nyílt, vagy zárt csoportról beszélünk-e, kis vagy nagy létszámmal). Mindezek az összetevők szorosan befolyásolják és hajszálpontosan megszabják az alkalommal kapcsolatos elvárásaink merevségét és ezáltal azt is, hogy mennyire lehetünk rugalmasak változtatások terén.

Ezekkel a dolgokkal azonban pszichológusként teljes mértékben tisztában vagyunk, így érzékeljük, hogy milyen dimenziókban és milyen mértékben eszközölhetünk változtatásokat a csoportalkalom kapcsán. Volt például olyan alkalom, amikor már a kezdő művet és az első feladatot is lecseréltem, mert a csoport egyszerűen nem abban az állapotban volt jelen, hogy alkalmas lett volna amit elterveztem. De az is megesett, hogy pontosan minden úgy zajlott, ahogy otthon kitaláltam. E két végpont közti skálán pedig mindegyik egyéb állomás is bejárható. 

A trükk tehát a megfelelő szakmaisággal alátámasztott rugalmasság. Figyeljünk a csoportra és haladjunk a csoport által igényelt irányba addig a pontig, míg szakmai tekintetben ez megengedhető. Ez az általunk tartott csoportoknak egy magas minőségi színvonalat fog garantálni. Hiszen a csoporttagok ténylegesen megérezhetik, hogy róluk és az ő személyes fejlődésükről szól ez az egész folyamat. Nem rólunk, nem az irodalmi művekről, nem az előre eltervezett gyakorlatokról. Hanem róluk és értük vagyunk és az ő személyes útjukat támogatjuk, ha kell spontán változtatásokkal. Ez a legtöbb, amit tehetünk, hát tegyük meg. 

Kedves leendő csoporttag, mit gondolsz? Egyetértesz velem? Volt már jó tapasztalatod rugalmas segítővel? Esetleg találkoztál már rugalmatlan, vagy szakmaiságát otthonhagyó módon ruganyozó csoportvezetővel? Ne feledd, ha mindezt jól csinálja a csoportvezető, talán te észre sem vettél a változtatásból semmit! Mi is lehetett, amit érzékeltél? Hogy jól érzed magad, hogy figyelnek rád, hogy épp arra halad a csoportalkalom, amerre jóleső.  Neked mi a fontos egy folyamatban? 

egy irodalomterapeuta 3 legfontosabb trükkje

Ezek voltak a legfontosabb trükkök, melyeket nem szabad kihagynia egyetlen csoportterapeutának sem. Remélem, hogy mindezek olyan praktikák, amiknek csak a pozitív oldalait érzékelik majd a csoporttagok az összes terápiás csoportban. Kedves leendő csoporttag! Ez az utolsó kérdésem ma hozzád. Mit gondolsz kipróbálnál egy olyan csoportfolyamatot, ahol ezt a három trükköt biztosan, de valószínűleg még ennél sokkal több praktikát is megfigyelhetsz élesben? Ha igen, akkor nézz szét az induló csoportjaim között.

Ha szívesen hallanád Alíz hangját, hallgasd meg, hogy mit gondol az önismeret életünkben betöltött szerepéről a Nők az úton erről szóló adásában!

Legjobbén Blog

Cikkek az önmegvalósításról, pszichológiáról, irodalomról és mindenről ami közelebb vihet a Legjobbénedhez!

Megismerem a Legjobbénem

Ha tetszik amit látsz, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapcsolódj!

Ezeket már olvastad?

3-modszer-a-parkapcsolati-elhidegules-ellen

A párkapcsolati elhidegülés 3 remek ellenszere

A Glamour magazin nemrég engem kért fel szakértőnek intimitás témában. Bár az elhidegülés az egyik leggyakrabban jelentkező probléma a párkapcsolatokban, fontos küldetésemnek tartom megerősíteni az

A csoportterápia 8 előnye

Gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen konkrét hasznot hozhat a résztvevőknek a csoportterápia. Miben más, esetleg miben több ez, mint egy egyéni folyamat? Milyen elvárásokkal

Kategóriák:

Címkék:

Ezeket már olvastad?